Károlyi családdal kapcsolatos előadások a Magyar Levéltárosok Egyesületének 2023. évi vándorgyűlésén
2023. július 24–26. között került megrendezésre a Magyar Levéltárosok Egyesületének vándorgyűlése Lakitelken. A rendezvény keretén belül a 2. napon tartotta ülését a Forrásközlő szekció, amely központi témájának a Károlyi családot választotta, amely keretében a résztvevők betekintést nyertek a 2017 óta működő Károlyi Kutatócsoport munkájába.
A szekció levezetéséért Arany Krisztina, az MNL munkatársa, a szekció elnökhelyettese felelt. Arany Krisztina munkássága a szekció alatt kiemelten fontos volt, mert amellett, hogy vezette a szekció zökkenőmentes lefolyását, az előadásokat követő szakmai hozzászólásaival, megjegyzéseivel aktivizálta a közönség sorait is. Emellett Arany Krisztina saját, a Károlyi családdal kapcsolatos kutatásait is hozzáfűzte az előadásokhoz, tovább színesítve például a gróf Károlyi Antallal kapcsolatban elhangzottakat Therese Corsan naplója alapján.
Vass Csaba Géza: Nagykárolyi gróf Károlyi Antal katonai és politikai pályakezdése az apjával, gróf Károlyi Ferenccel folytatott levelezésének tükrében (1737-1758)
Vass Csaba Géza az MNL Magánlevéltárak és Gyűjtemények Osztályának munkatársa, a Károlyi család 18. századi történetének két kiemelkedő alakjával, Károlyi Antallal és Károlyi Ferenccel foglalkozott. Az előadás forrásául a Károlyi család levélgyűjteménye szolgált, amely az Országos Levéltáron belül az alábbi jelzeten érhető el mindenki számára HU-MNL-OL-P 398.
Károlyi Antal katonai pályafutását a Károlyi-huszárezredben kezdte, majd 1755-től az Esterházy József-féle gyalogezredben folytatta. Ettől a dátumtól kezdve gyakorlatilag folyamatosan Csehországban, a katonai táborban kellett tartózkodnia, így földrajzi értelemben távol került apjától, aki pedig leginkább Bécsben, illetve a család nagykárolyi birtokán intézte ügyeit. Károlyi Antal így 1755 elejétől kezdve egészen Károlyi Ferenc 1758 nyarán bekövetkezett haláláig heti több alkalommal számolt be leveleiben életéről, Ferenc pedig ezekre szinte kivétel nélkül válaszolt. Ezek a dokumentumok különösen forrásgazdagok, ugyanis azon kívül, hogy egy nagy keresztmetszetű betekintést adnak Károlyi Antal és Ferenc életébe, köztörténeti értelemben is jelentős információval bírnak, Antal tudósításai ugyanis a hétéves háború (1756–1763) elejének időszakát is magukban foglalják. A fiatal gróf többek között részt vett a háború két ütközetében, az 1756-os lobositzi és az 1758-as hochkirchi csatákban is, amelyek közül az elsőről rendkívüli részletességgel írt apjának. Beszámolóiból betekintést nyerhetünk abba, hogyan érintette, amikor fiatal ezredesként a hadszíntérre kellett vonulnia, hogyan sikerült felépülnie, amikor eltalálta egy ágyúgolyó, milyen volt a tábori élet a 18. század derekán békeidőben és háborúban, vagy konzervatívabb felfogású apjának mi volt a véleménye a katonai és közéleti kérdésekről. Az utóbbi témában folytatott levelezés Károlyi Antal bécsi integrációjának kutatásához is hasznos forrásnak bizonyul.
Tóth Ákos: A gróf Károlyi család levelezése a 18. században
Tóth Ákos, az MNL Elektronikus Nyilvántartások Főosztálya munkatársa A gróf Károlyi család levelezése a 18. században című prezentációjának bevezetőjében röviden ismertette a család impozáns, közel 83 000 (pontosan 82 934) levelet tartalmazó levélgyűjteményét (HU-MNL-OL-P 398), majd ezt követően bemutatta az általa az elmúlt két évben feldolgozott közel 3800 levelet, levélírók szerinti bontásban, amelyek közül több mint 2000 levelet betűhíven átírt. A rövid bevezetőt követően előadásában három érdekes levelet (missilis) tárt az érdeklődők elé, amelyekkel az volt az előadó célja, hogy olyan kutatási témákat, irányvonalakat, lehetőségeket mutasson be, amelyek eddig távol álltak a Károlyi család történetével foglalkozó kutatás homlokterétől. Az első levél gróf Károlyi Antal (1732-1791) bécsi integrációjára, a bécsi kapcsolatok kialakulásának kezdeti időszakára (az 1740-es évek elejére) és jellegére világított rá. A második levél az ifjú Károlyi Antal neveltetésével, taníttatásával foglalkozott az 1740-es évek közepén. A harmadik, egyben utolsó levél pedig gróf Károlyi Ferenc (1705–1758) és gróf Csáky Krisztina (1706-1736) házasságkötésének eddig nem ismert részleteire mutatott rá.
Laczlavik György: A Károlyi Levéltár története
Laczlavik György az MNL Elektronikus Nyilvántartások Főosztálya munkatársa, a Károlyi Kutatócsoport vezetője A Károlyi család levéltára – történeti áttekintés című előadásából kiderült, hogy a Károlyiak levéltárának is – a többi családi levéltárhoz hasonlóan – a jogbiztosító iratok képezték az alapját. Károlyi Sándornak köszönhetően jelentősen bővült a levéltár, mivel nagy jelentőséget tulajdonított az iratok megőrzésének. A birtokigazgatással kapcsolatos nagyobb méretű irattermelés következményeként a Károlyiak 1769-től állandó levéltárost alkalmaztak. A levéltár rendezése, lajstromozása már ezelőtt megindult, sajnos a rendezési munka kapcsán ekkor több mindent kiselejteztek, például az értéktelennek tartott 16-17. századi levelezést is. A levéltár 1785-ben Pestre költözött, a ma Petőfi Irodalmi Múzeumnak helyet adó Károlyi utcai Károlyi palotába. Itt az 1836-1838. évi átépítés során 4 levéltári szobát alakítottak ki, amelyeket a levéltári anyaghoz tervezett bútorokkal rendeztek be. Az 1827. évi nagyosztály után a levéltár tulajdonképpen zárt levéltár lett, a család ágai külön kezelték irataikat. A Károlyi család 1877-ben a nemzetségi alapítvány mellett egy levéltári alapítványt is létrehozott, mely hivatva volt a levéltár, illetve a levéltáros költségeit fedezni. A levéltárat 1915-1916-ban Károlyi Lajos Szentkirály utca 35. sz. alatti bérházának földszintjére költöztették. Itt élte meg, több családtag által időközben elhelyezett iratanyaggal a II. világháborút. A levéltár 1953-ban került a Magyar Országos Levéltár kezelésébe: 45 évig a Szentkirályi utcában, majd 1998-tól a levéltár Bécsi kapu téri épületében helyezték el.
Bakó Zsigmond: A Károlyi Kutatócsoport honlapja
Utolsó előadóként Bakó Zsigmond az MNL Elektronikus Nyilvántartások Főosztálya munkatársa, a kutatócsoport titkára mutatta be a Károlyi Kutatócsoport honlapját. Maga az előadás két fő egységből állt. Az előadás első felében az aktuálisan, online elérhető felületet mutatta be az előadó, míg a második részében az újonnan bevezetésre kerülő fejlesztéseket vette számba. Az aktuálisan elérhető honlap esetében elhangzott, hogy apróbb változtatásokra, rendszeroptimalizálásra a honlap 2021-es indulása óta folyamatosan sor került, amelyeknek az volt a célja, hogy a látogatók a családdal kapcsolatos ismereteket, a kutatócsoport kapcsán megjelenő információkat zavartalanul elérhessék a honlapon keresztül. A fejlesztések közül az előadó először a kezdőoldalra elhelyezett hírböngészőt mutatta be. A böngésző segítségével nyomon követhetők az aktuális, illetve a kiemelt hírek. Ezután a Károlyi Levéltár Online bemutatására került sor, amely a legjelentősebb fejlesztés a honlap és a Kutatócsoport fennállása óta. A honlap ezen almenüje olyan kataszterként értelmezhető, amely minden látogatónak elérhetővé teszi az online térben a Károlyi családdal kapcsolatban megjelent digitális tartalmakat. A Károlyi Levéltár Online bemutatása kapcsán az előadó kiemelte, hogy a publikált tartalmak előkészítésével, azok elérhetővé tételével rengeteg munkája volt a kutatócsoport tagjainak, hiszen minden egyes képhez levéltári leírás is készült. Bakó először a Károlyi család tervrajzainak (HU-MNL-OL-T 20) elérhetőségét mutatta be. A tervrajzok sorában az érdeklődők a HU-MNL-OL-T 20-99. jelzetű, Bajuszi Ignatius által készített erdődi kastély felújításának tervrajzát tekinthették meg, ahol megismerhették a képnézegető legfőbb funkcióit is. A tervrajzok után az Acta Rakocziana (HU-MNL-OL-P 396-1.) sorozat következett, ahol az előadó több érdekes dokumentum közül szemlézett. Így került bemutatásra a dolhai ütközet térképvázlata (HU-MNL-OL-P 396-1.-9480.), II. Rákóczi Ferenc Károlyi Sándorhoz írott utolsó levele (HU-MNL-OL-P 396-1.-9498.), vagy a kuruc hadsereg felső-magyarországi, partiumi és erdélyi területeiről kiállított ezredek részletes névösszeírása, más néven mustrakönyve (HU-MNL-OL-P 396-1.-11631.). Az előadással párhuzamosan a fejlesztések elérhetővé váltak minden érdeklődő számára, így a honlapra látogatók saját maguk böngészhetik ezeket az online elérhető digitális tartalmakat.
Az Acta Rakocziana kapcsán megjelent hírbejegyzés IDE KATTINTVA érhető el.
A Károlyi Levéltár Online almenüpont IDE KATTINTVA tekinthető meg.
A szekcióülés kerekasztal beszélgetéssel zárult, amelynek eredményeként a résztvevők közreműködésével a szekció jövő évi tematikájára is érkeztek értékes elképzelések, illetve gyümölcsöző szakmai fórum alakult ki. A megtisztelő figyelmet, aktív részvételt ezúton is köszönjük a résztvevőknek.
Fotók: Ujj György (MNL ENyF)
